🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > B > Boldogasszony káposztája
következő 🡲

Boldogasszony káposztája: a fészkesek (Asteraceae) családjába tartozó, a bogánccsal közeli rendszertani rokonságban lévő Mária-tövis (Silybum marianum) egyik népi elnevezése. - Egykor termesztették és gyógyászati célra széles körben alkalmazták. Melius Péter Herbáriumában (1578) Boldogasszony tövise néven elsősorban étvágygerjesztő, hasfájást enyhítő, görcsoldó szerként szerepelt, de ezt hosszú időre elfeledték. Napjainkban virágzatából és magjaiból a járványos májgyulladást gyógyító szert állítanak elő. Hatóanyaga, a szilimarin flavonszármazék, mely a gyilkos galócában lévő májmérgeket is képes ellensúlyozni, amennyiben a méreg fölszívódása még nem nagyon előrehaladott. A növény nevei alapján is a korai kk-tól ismert Mária-jelképek közé tartozik. Ma is élő népi nevei: máriabogáncs, pápafű, Szűz Mária teje, Szűz Mária tövise, tarkabogáncs. S.J.

Stirling: Nomina Herbarum.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.